Tavaszi séták: Alcsútdoboz, majd Tata

Alcsútdobozi Arborétum




József nádor (Habsburg József) építette kastély túl élte a II.világháborút és az orosz megszállást, de az 50-es évek építőanyag hiányának áldozatává váltak klasszicista falai.


Habsburg kastély, Alcsútdoboz

....így nézne ki, ha még állnának a falai....
Az üvegtáblába benézve a meglévő homlokzatot lett fotózva.


Gigantikus méretű és korú Japánakác (Sophora japonica) nagyon korrektül ápolt farèsz sérüléssel az Alcsútdobozi Arborétum gyűjteményes parkjából.




Kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis) virágzás az Alcsútdobozi Arborétumban.




Hazafelé menet kicsit megnéztük Tata érdekességeit.


A Kálvária-domb, Tatán a Kocsi utca mellett található domb, mely 166 méteres tengerszint feletti magasságával a város legmagasabb pontja. 1958 óta országos jelentőségű természetvédelmi terület. Az itt található ősmaradványok (az üledékes kőzetekben található növényi maradványok) kutatásában kiváló eredményeket ért el a paleobotanikus Skoflek István (gyűjteményét a tatai Kuny Domokos Múzeum őrzi). A domb Tata kilátóhelye is, ahonnan a belvárosra és az Öreg-tóra lehet rálátni. Télen hó esetén szánkópályaként használják a környéken lakók.


Itt Geológiai Szabadtéri Múzeum is van.


A múzeumot 1984-ben létesítették, geológiai és paleontológiai (földtani és őslénytani) szempontból jelentős bemutatóhelyek közé tartozó hely, mely egyidejűleg Geológiai Természetvédelmi Terület is. A bemutatóhely a nagy földtörténeti korszakok közül a triász, jura és kréta rétegeket jeleníti meg. Jól nyomon követhető e régió mezozoikumának, a Föld geológiai középkorának alakulása. A geológiai szabadtéri múzeumban a földtani látványosságokat mintegy hatszáz növénycsoportból álló telepített botanikai gyűjtemény egészíti ki. Az egykori kőfejtőben, a fehér, vörös és zöldesszürke mészkő-, kovakő-, homokkő- és márgarétegekben felfedezhetők a kőzetekben található ősmaradványok (Megalodus kagylók, Congeria kagylók, csigák.). E korszak nagy kiterjedésű tengerének fejlődéstörténetét tükrözik a bemutatóhely üledékes mészkő kőzetei. A parkból termálkarszt-barlang bejárata nyílik, amelyet felfedezői Megalodus-barlangnak neveztek el a járatok falán nagy számban kipreparálódott triász élőlények – a Megalodus kagylók nyomán. A park felső részén, fedett pavilonban, a kőkorszaki emberek által eszközkészítésre használt kovakőbányászatának bizonyítékait, az alsó parkban, kisebb szabadtéri bemutatón, hazánk hasznosítható ásványi nyersanyagkincseit tanulmányozhatja a látogató. A park bejárati székelykapuját Cs. Kiss Ernő fafaragó népművész készítette 2000-ben.

Megnéztük a Fellner Jakab Kilátót is.


Ez a torony 1939-ben épült sörétöntőtorony, egészen a '60-as évekig gyártott vadászfegyverekhez sörétet. A közel 50 méteres toronyba felcsörlőzték a forró ólomötvözetet és gravitációs elven rostákon átejtve készültek a különböző méretű sörétek.