Sály

Sály-Latorpuszta vadaspark dámszarvasai





Gyepűrózsa (Rosa canina)

alias csipkebogyó így kezdi az fejlődését... egy sályi árokparton.



A természet alkotta sziklakert

a Honfoglaláskori Örsúr váránál Sályban.




Örsúr vára

Árpádkori (10. századi) erődített földvár, ami egy kora vaskori (i.e. 7200-6800) település földsáncait is felhasználta.

Örsúr háromszög alakú várának területe 2,4 ha, a környező terület felett 70 m-re emelkedik ki. Sánca 780 méter hosszú, magassága 1,5-4 méter között változik. A sánc alapja 11 méter széles, sűrűn egymásba csapolt 15-20 cm széles gerendák építik fel. A sánc belső, 3,5 méter széles része nem égett át, külső, 8,5 méter széles rétege pedig narancsvörös égési nyomokat mutat. A földvár főbejárata a keleti, kisebb bejárata a nyugati oldalon nyílott.

A Sálytól északnyugatra fekvő Latorvár tetőn, a hegy felső platóján található, egy őskori sáncvár helyén. Sáncai lenyúlnak a hegyoldalakra is. Ez Örsúr vára. A hegy délkeleti nyúlványán kisméretű vár romjai találhatóak, a XII-XIII- századból. (Latorvár).

Örsúr háromszög alakú várának területe 2,4 ha, a környező terület felett 70 m-re emelkedik ki. Sánca 780 méter hosszú, magassága 1,5-4 méter között változik. A sánc alapja 11 méter széles, sűrűn egymásba csapolt 15–20 cm széles gerendák építik fel. A sánc belső, 3,5 méter széles része nem égett át, külső, 8,5 méter széles rétege pedig narancsvörös égési nyomokat mutat. A földvár főbejárata a keleti, kisebb bejárata a nyugati oldalon nyílott.

Az Örs vezér leszármazottaiból formálódó Örsúr nemzetség a 10. században a Sajó és az Eger-patak közötti területeket és a Bükk egy részét birtokolta. Örsúr várát már Anonymus említi. Ma is csodálatos a körpanorámája és változatos a növényvilágga a hegytetőn.


Tájak Őrsúr várától

By Zsuzsakossuth a(z) magyar Wikipédia-ról, CC BY-SA 3.0,

By Zsuzsakossuth a(z) magyar Wikipédia-ról, CC BY-SA 3.0,

Feltárásakor a földvár belsejéből, a gerendaközöket kitöltő földből és a sánc alatti rétegből kora vaskori leletek (kerámia, állatcsont, kőeszközök) kerültek elő. Ezek egy erődített vaskori település jelenlétére utalnak.

A hegytetőn található sáncmaradványokat Fényes Elek, Kandra Kabos, Karácsonyi János, újabban Györffy György, Nováki Gyula és Sándorfi György azonosította Örsúr várával, mások pedig a közeli Kács várát tekintették a nemzetség központjának.

A hegytetőn először 1901-ben végeztek feltárást, melynek során a földvár területéről középkori temető került elő. A sáncokat Gádor Judit vágta át, melynek során egymásba csapolt gerendarács- és rekeszszerkezetekből álló, kívülről kövekkel lazán megerősített sáncot tárt fel. A sánc vöröses színét égés okozta, mely feltehetőleg nem pusztulásához, hanem az építési technológia részeként építéséhez kapcsolódott.

By Zsuzsakossuth a(z) magyar Wikipédia-ról, CC BY-SA 3.0,

Mezei szegfű mező (Dianthus deltoides)

egy elhagyott kőbánya mellett a Bükki Nemzeti Parkban a Sály melletti Tarizsán.