Sály

Sály-Latorpuszta vadaspark dámszarvasai





Gyepűrózsa (Rosa canina)

alias csipkebogyó így kezdi az fejlődését... egy sályi árokparton.



A természet alkotta sziklakert

a Honfoglaláskori Örsúr váránál Sályban.




Örsúr vára

Árpádkori (10. századi) erődített földvár, ami egy kora vaskori (i.e. 7200-6800) település földsáncait is felhasználta.

Örsúr háromszög alakú várának területe 2,4 ha, a környező terület felett 70 m-re emelkedik ki. Sánca 780 méter hosszú, magassága 1,5-4 méter között változik. A sánc alapja 11 méter széles, sűrűn egymásba csapolt 15-20 cm széles gerendák építik fel. A sánc belső, 3,5 méter széles része nem égett át, külső, 8,5 méter széles rétege pedig narancsvörös égési nyomokat mutat. A földvár főbejárata a keleti, kisebb bejárata a nyugati oldalon nyílott.

A Sálytól északnyugatra fekvő Latorvár tetőn, a hegy felső platóján található, egy őskori sáncvár helyén. Sáncai lenyúlnak a hegyoldalakra is. Ez Örsúr vára. A hegy délkeleti nyúlványán kisméretű vár romjai találhatóak, a XII-XIII- századból. (Latorvár).

Örsúr háromszög alakú várának területe 2,4 ha, a környező terület felett 70 m-re emelkedik ki. Sánca 780 méter hosszú, magassága 1,5-4 méter között változik. A sánc alapja 11 méter széles, sűrűn egymásba csapolt 15–20 cm széles gerendák építik fel. A sánc belső, 3,5 méter széles része nem égett át, külső, 8,5 méter széles rétege pedig narancsvörös égési nyomokat mutat. A földvár főbejárata a keleti, kisebb bejárata a nyugati oldalon nyílott.

Az Örs vezér leszármazottaiból formálódó Örsúr nemzetség a 10. században a Sajó és az Eger-patak közötti területeket és a Bükk egy részét birtokolta. Örsúr várát már Anonymus említi. Ma is csodálatos a körpanorámája és változatos a növényvilágga a hegytetőn.


Tájak Őrsúr várától

By Zsuzsakossuth a(z) magyar Wikipédia-ról, CC BY-SA 3.0,

By Zsuzsakossuth a(z) magyar Wikipédia-ról, CC BY-SA 3.0,

Feltárásakor a földvár belsejéből, a gerendaközöket kitöltő földből és a sánc alatti rétegből kora vaskori leletek (kerámia, állatcsont, kőeszközök) kerültek elő. Ezek egy erődített vaskori település jelenlétére utalnak.

A hegytetőn található sáncmaradványokat Fényes Elek, Kandra Kabos, Karácsonyi János, újabban Györffy György, Nováki Gyula és Sándorfi György azonosította Örsúr várával, mások pedig a közeli Kács várát tekintették a nemzetség központjának.

A hegytetőn először 1901-ben végeztek feltárást, melynek során a földvár területéről középkori temető került elő. A sáncokat Gádor Judit vágta át, melynek során egymásba csapolt gerendarács- és rekeszszerkezetekből álló, kívülről kövekkel lazán megerősített sáncot tárt fel. A sánc vöröses színét égés okozta, mely feltehetőleg nem pusztulásához, hanem az építési technológia részeként építéséhez kapcsolódott.

By Zsuzsakossuth a(z) magyar Wikipédia-ról, CC BY-SA 3.0,

Mezei szegfű mező (Dianthus deltoides)

egy elhagyott kőbánya mellett a Bükki Nemzeti Parkban a Sály melletti Tarizsán.




Tavaszi séták: Vác, Acsa

Vác


A Dunakanyar központjaként ismert település Pest megye ötödik legnagyobb lélekszámmal rendelkező városa, egyúttal vonzó idegenforgalmi célpont – egyrészt tizedfél évszázados történelme, másrészt gazdag kulturális élete miatt.









Dunapart






Csüngő ágú himalájai cédrus (Cedrus deodara 'Pendula')

Szép példánya egy étterem előtt. Kedvenc örökzöldjeim egyike...




Sajdik gyűjtemény


Sajdik Ferenc karikaturista neve a Ludas Matyi újságból, a Pom-pom meséi és a Nagy Ho-ho-horgászból sokunknak ismert. Az életművéból egy csokorravaló a Vác Fő terén lévő gyűjteményben látható. Szórakoztató végigbogarászni a találó humort...







Acsa, Prónay kastély


Acsa már a honfoglalás idején is lakott hely volt, amit a határban előkerült leletek bizonyítanak. Első írásos, oklevélbeli említése 1341-ből származik Acha írásmóddal. Ekkor Achai család birtoka volt. 1344-ben Acsai Berend fia Márton birtoka volt, majd 1347-ben-ben templomát is említették. 1422-től Garai Miklós nádor tulajdonába került.

A török megszállás alatt, 1562-1563-ban, a budai szandzsákhoz tartozott, ekkor 6768 akcse adót fizetett. 1559-ben csak 13 ház állt itt. Az elnéptelenedett települést ezután szlovákokkal telepítették be.

A 17. században Bosnyák Tamás és a Mocsáryak birtoka. Az 1647 évi osztozkodáskor az acsai rész Bosnyák Juditra, Balassa Imrénére esett és később leányágon a Koháry és Barkóczy családokra szállt. 1731-ben Barkóczy Krisztina férje, gróf Károlyi Sándor acsai birtokát elcserélte Prónay I. Gáborral. Acsa másik fele, a Mocsáry-rész M. Borbála Aszalay Ferenczné hozománya volt, mely 1744-től ugyancsak Prónay I. Gáboré lett.

Prónai I. Gábor építtette a középkori templom helyére időközben emelt fatemplom helyett a mostani evangélikus kőtemplomot, és közelébe, a hegytetőre, 1735-1740-ben a négytornyú díszes kastélyt is. I. Gábor fiai László és II. Gábor voltak. László a kastély közelében új emeletes kastélyt építtetett magának, míg II. Gábor a régi kastélyban egy 15.000 kötetes könyvtár alapját vetette meg. Prónay Dezső később a tekintélyes könyvtár mellett családi levéltárat, egyéb gyűjteményeket (Báthori István és Bethlen Gábor kardjait, Apafy Mihály fejedelem ostábláját) őrizte. A másik kastélyt, báró Prónay Sylvester Gábor részben átalakíttatta és itt helyezte el 4000 kötetes könyvtárát, melyben közel 100 régi 1710 előtti ritka magyar nyomtatványt is őrzött.

A török uralmat követően a Felvidékről a Gaja patak völgyébe települő Prónay család kétszáz évig élt itt, három kastélyt is épített a közelben. Az acsai 1735-40 között épült barokk és klasszicista elemekkel az itáliai építész Giovanni Battista Carlone közreműködésével, számos belső falfreskóval.

Ma a kastély romos, felújítás alatt áll (a tetőzetet felújították már), a Magyar Kincstár Vagyonigazgatósága felügyeli.






Tavaszi séták: Pilis, Szentendre

Pilis

A Kő-hegy, ahol most jártunk a Pilis Szentendre közeli részén van.




Ingókő nagyszerű kilátással a Kő-hegyi Petőfi pihenőnél a Pilisben.




Régi, kovácsoltvas, szőlőinda kapu a Kő-hegyen. Valamikor bizonyára itt is szőlős kert volt.


Kőhegyi menedékház














Bükkös patak





Pettyes vagy orvosi tüdőfű (Pulmonaria officinalis) virágzás a Bükkös-patak partján.


Ezt a gyógynövényt nevezi a népi gyógyászat a fellélegzés növényének. Számos légzőszervi megbetegedés panaszainak kezelèsére használható allantoin hatóanyaga.



Szentendre